Csopak mindig is közel állt a szívemhez, mert gyerekkoromban szinte minden nyarat itt töltöttem a nagyszüleimnél. Akkoriban rengeteget kirándultunk és már akkor felfigyeltem egy romos, de csodálatos épületre a domboldalban. Elképzeltem, hogy milyen gyönyörű lenne, ha szakértő kezekbe kerülne az épület.

Szerencsére ez valóban így történt, mert az új tulajdonosok az 1831-ben épült pincét a Mérmű Stúdióra bízták, akik műemlék-helyreállítási főprofillal rendelkező tervező iroda és a Balaton-felvidéken az elmúlt 36 évben már rengeteg esetben bizonyították hozzáértésüket.

Maga az épület a tulajdonosok által megvásárolt szőlőbirtokon volt és kőből építették annak idején. Ez az úgynevezett szőlőhegyi hajlék annak idején a szőlőfeldolgozás eszközei és a bor tárolása mellett a gazda szállását is megoldotta néhány napra. A századfordulón pusztító filoxérajárványt is túlélő szőlőterületet elcsatolásával pusztulásra ítélte a téeszesítés. A két világháborúban sem károsodott épület is romlásnak indult: a keleti oldalon a tető és a födém is beszakadt, a pinceboltozat fölött fák nőttek ki.

A tulajdonosok és a tervező iroda is szerette volna megtartani az eredeti épületformát, de szerettek volna egy tetőtér beépítést, az engedélyezett 25 m2-es bővítést és egy hatalmas teraszt is. 

A hagyomány és a táj tisztelete jó hatással volt a végeredményre, a lebontott épületrészek köveihez hasonló helyi anyagból készültek az újrarakott kőfalak. A tetőre százéves, bontott hódfarkú cserép került, a macskalépcsők is bontott téglából készültek. A homlokzatot vakolatfaragások díszítik, az ablakokra kovácsoltvas rács került.

A végeredmény pedig egyszerűen csodálatos! Mindig megcsodálom az autóból, amikor a nagyszüleimet látogatjuk meg.

A képek és az információk a Mérmű Stúdió hozzájárulásával jelenhettek meg a blogon. Honlapjukat a linkre kattintva érhetitek el.