Nagyszüleim már gyerekkorom óta komposztálnak, de akkoriban még nem igazán értettem a lényegét és a jelentőségét. 

Természetesen azóta már rengeteg víz folyt le a Dunán és az emberek egyre jobban kezdtek nyitni a környezettudatos szemlélet és magatartás irányába. Márpedig a kerti zöld hulladék hasznosítása minden családi házban lakó embernek folytonos talajjavító-keverék utánpótlást biztosít. Sok önkormányzat már ingyen biztosít hozzá tárolót, így érdemes tehát utánajárni.

A házunk megvásárlásakor nekünk már adott volt a komposztáló és már tavasszal sikerült is szép mennyiségű komposztot kinyernünk, amely a frissen telepített fűnek valóban segített, hogy hamarabb kinőjön.

A komposzt egyébként "szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett."

Sokszor tapasztalom, hogy óriási kavarodás van az emberek fejében általában a szelektív hulladékgyűjtéssel és egyéb környezettudatos témákkal kapcsolatban. Nálunk a kislányom tudja a legjobban, hogy mit lehet komposztálni és mit nem, mert a másodikos környezetismeret tananyag része volt és ennek kapcsán én is jól körbejártam a témát. Most pedig megpróbálom Nektek is röviden összefoglalni a fontos információkat. ;-)

Mit tegyünk bátran a komposztba?

• konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű, tojáshéj (összetörve)
• kezeletlen papír
• kerti hulladékok: a levágott fű, gallyak, falevelek, gyomnövények még magtalan állapotban 
• szobanövények akár a földdel együtt
• növényevő állatok ürüléke
• faforgács, fűrészpor
• állatszőr, toll

Amit nem javasolnak bele tenni:

• dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei, mert növekedésgátlót tartalmaznak vagy túl savasak)
• beteg (gombás, fertőzött) növényi részek, mert megfertőzik a komposztot és visszafertőzzük vele a növényeinket
• A fertőzések elkerülése miatt a húsevő állatok ürülékét, állati tetemeket, csont, hús és főtt ételek maradékát se tegyük bele
• széntüzelés salakja

Tilos beletenni, mert megmérgezi a talajt:

• festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
• szintetikus, illetve nem lebomló anyagok
• elemek, akkumlátorok
• festékkel kezelt faanyagok

A piacon rengeteg fajta, akár egészen pici méretű tároló is létezik már, de mi magunk is építhetünk maradék faagyagok segítségével. A magam részéről én inkább a zárható műanyagot preferálom, mert már gyerekkoromban sem szeretem az illatát. 

Most már mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire pofonegyszerű az egész és a végén még hasznot is hoz! Igazán nagyszerű és mégis sokan inkább égetik a kerti hulladékot.

Pedig az égetés tilos, mert hihetetlenül szennyezi a levegőt. A Hulladékvadász  kampánya annak idején arra hívta fel a figyelmet, hogy 1 kupac avar 6 órás égetése megfelel 250 busz 24 órás folyamatos közlekedésének. Ugye, hogy mennyire sokkoló?

Remélem a kis gyorstalpaló bejegyzésem meghozta a kedvet a nagy komposztálási hadművelethez! Induljon hát a komposzt gyártás! ;-)

Ha pedig bővebben érdekel a téma, akkor az alábbi linkeken mélyebbre áshatjátok magatokat a komposztban (forrásként is használtam őket a bejegyzésemhez):

• http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/komposzt.htm
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Komposzt%C3%A1l%C3%A1s
• http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/komplepo.pdf
• https://balintgazda.hu/aktualis-kert/szeptember/a-komposztalas-tudnivaloi.html
• https://jonalapitvany.hu/2017/11/03/ne-egess-komposztalj-jon-kampany/

A képek forrásait pedig rájuk kattintva találjátok.

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következő lakberendezési inspirációról, kreatív alkotásról vagy gasztronómiai utazásról, akkor kövess minket a Saját Otthon Projekt Facebook oldalán is, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz.

Érdemes minket Istagramon is követni, mert itt rengeteg olyan képet osztunk meg a bloggal kapcsolatosan, amelyek egy-egy bejegyzésbe már nem férnének bele.