Szeretem kiélni a kreativitásom, de ha igazán őszinte leszek, akkor bútorfelújításra ritkán adom a fejem. Valahogy mindig túlmisztifikálom a dolgot és roppant módon félek, hogy a végeredmény köszönő viszonyban sem lesz az elképzelttel.

Tavaly nyár közepén, még jóval a beköltözés előtt hirtelen felindulásból vettem 4 db Gábriel Frigyes által tervezett Gábriel vagy más néven 1958-as széket. Azóta a garázsban várakoztak a felújításra, ami csak nem akart elérkezni. Ahányszor a garázsban jártam, mindig megláttam az egykor jobb sorsú négylábúakat és elszégyelltem magam, hogy mennyire cudarul bánok én is velük.

Most visszagondolva azonban meg kell jegyeznem, hogy tényleg semmi sincs véletlenül! Ugyanis tavaly még meg voltam győződve, hogy a székek csiszolás és felületkezelés után megtartják az eredeti színüket. 

Aztán nem is olyan régen sikerült szuper áron vennem egy használt Norden asztalt, ami rákényszerített arra, hogy teljesen más irányba induljak el. Hiszen, ha az asztal, a székek és még a "csodálatos cseresznye" konyhabútor is megtartják színüket, akkor túlságosan is sok árnyalata lenne a konyha-étkező résznek. Ha pedig még a nappalit is hozzá venném, akkor valódi színorgiával szembesülnénk. 

A fehér és a fekete szín között vacilláltam egy rövid ideig. A feketét azonban sokkal karakteresebbnek és menőbbnek ítéltem, tehát meg is rendeltem a matt fekete krétafestéket és hozzá a matt fekete lakkot. Nem mondom, hogy nem féltem a végeredménytől, de a kíváncsiság hajtott előre. 

A végeredményt pedig annyira imádom, hogy teljesen belelkesültem a konyhafestés projektre és akkor nem kellene tovább nézegetnem a cseresznye árnyalatot, amivel eddig is nehezen kötöttem kompromisszumot. 

Vissztérve a megfiatalodott étkezőszékeinkre kijelenthetem, hogy az egész projekt nem tartott addig, ameddig előzetesen gondoltam és jóval egyszerűbb is volt. Mindenképpen megérte, mert a felújítás költségeit is beleszámolva igazán jutányos áron lett 4 db tölgyfa székünk, amelyek ráadásul ebben színben és ezzel a kárpittal még egyedinek is tűnnek. Szerintetek is megérte? 

Távolról így mutatnak:

Közelről is szépek:

Ilyen terítékkel kiegészülve:

Elkészítése:

#1 - Csiszolás és festés:

Amikor előbányásztam a székeket, akkor ismét megijedtem és szidtam magam, hogy miért nem vettem inkább 4 új széket! 

Mivel már nem volt visszaút, így nekiálltam a csiszolásnak az egyik hétvégén és meglepődve tapasztaltam, hogy pikk-pakk megvoltam vele. Aztán muszáj volt várnom a festéssel, mert azt még csak a csiszolás után rendeltem meg.

Amikor megjött, akkor portalanítottam a székeket és alapozás nélkül estem neki, mert a választott krétafestéket nem kell alapozni. Meglepődtem, hogy egy rétegben is ennyire szépen fed, de azért nem maradt el a második réteg sem.

#2 - Lakkozás

Két réteg festés után legszívesebben nem lakkoztam volna, mert teljesen belezúgtam a matt feketébe. Hiába vettem elviekben matt lakkot, nagyon féltem, hogy a végeredmény még sem lesz annyira matt. Végül meggyőztem magam, hogy a nagy igénybevétel és várható ütődések száma miatt feltétlenül szükséges. 

Ha nem is maradt annyira matt, mint lakk nélkül, akkor is szép lett a felülete és nem csillog.

#3 - Régi és új szövet

A régi szövet borzalmas állapotban volt és a porallergiám miatt veszélyes művelet is volt szétszedni. Ennyire undorítóan koszos és poros valamit szerintem még nem láttam. Nem véletlenül kezdtem el erősen tüsszögni.

Az szivacs helyett használt valami pedig annyira poros volt, hogy amikor óvatosan megpróbáltam a farostlemeztől eltávolítani, akkor fekete felhő szabadult fel, hogy a rosszullét kerülgetett. 

Kárpótolt a tudat, hogy az általam vásárolt szövet csodálatos lesz majd a matt feketével és a szivacs is jóval puhább és strapabíróbb lesz, mint az előde. 

#4 - Kárpitozás

A festésben az évek alatt rengeteget fejlődtem és szerintem a végeredmények is mindig szépek lettek. Azonban a kárpitozást sohasem próbáltam azelőtt.

Tisztában vagyok vele, hogy egy ekkora ülőfelület kárpitozása nem egy kanapé bonyolultságú, de azért vannak trükkök és módszerek, amiket nem ártana ismerni, mielőtt nekiesünk. 

Bevallom, hogy én nem nézegettem videókat, hanem józan paraszti ésszel átgondolva estem neki. Lehet, hogy kellett volna, mert néhol az anyag nem tökéletesen idomul a sarokban, de büszke vagyok így is rá. 

#5 - Készek is lettek a székek!

Boldog vagyok, hogy sikeresen zárhatom ezt a projektet is.

/Vicces, hogy Zokni igazi modellé vált az évek alatt, szinte kereste az objektívet. :D /

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következő lakberendezési inspirációról, kreatív alkotásról vagy gasztronómiai utazásról, akkor kövess minket a Saját Otthon Projekt Facebook oldalán is, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz.

Érdemes minket Instagram-on is követni, mert itt rengeteg olyan képet osztunk meg a bloggal kapcsolatosan, amelyek egy-egy bejegyzésbe már nem férnének bele.