Saját Otthon Projekt

Egy szobanövénygyilkos őszinte vallomása...

Egy szobanövénygyilkos őszinte vallomása...

2021. 05. 30. Diamia8

Világ életemben szerettem a szobanövényeket és odaadóan igyekeztem gondoskodni védenceimről. Azonban ez nem azt jelenti, hogy sikeres is vagyok ezen a téren. 

Ha pedig igazán őszinte akarok lenni magammal, akkor talán a sorozatgyilkos lenne a legtalálóbb megnevezés. Vannak ugyanis olyan időszakok, amelyek kihalási hullámhoz hasonlatosak. Ilyenkor sorra távoznak el kedvenceim és legtöbbször minden előjel nélkül. 

Pedig az évek alatt rájöttem, hogy én a túlöntözők táborába tartozom. Ezért tudatosan változtattam az öntözési szokásaimon: csak heti egyszer locsolok és olyan kannával, aminek hosszú és nagyon vékony a kiöntője. Ezzel elértem, hogy most már nem a rothadás okozza a legtöbb pusztulást.

 

20210506_143552.jpg

20210506_143352.jpg

A kaktuszokért és pozsgás barátaikért gyerekkorom óta különös rajongással bírok. Azonban mindig kipusztultak és legtöbbször a téli időszakban. 

Egészen addig, amíg véletlenül elolvastam, hogy télen szinte alig kell őket locsolni. Elég havonta vagy még kevesebbszer és akkor is minimálisan. Azóta sikeresen átvészeltek velem egy téli időszakot és még egyik sem indult rothadásnak. Ez a csodaszép példány még egy minit is hozott a nagyok között:

20210506_143231.jpg

A karéjos levélkaktuszom is megörvendeztetett rengeteg új hajtással:

20210506_143607.jpg

Ezt a nagyot pedig az utolsó pillanatban sikerült megmentenem a biztos haláltól, aminek a jeleit a tetején hordozza azóta is. Most már jól van, mert hozott hajtásokat is:

20210506_143339.jpg

A legviccesebb az a kaktusz, amely valahogyan kikelt a kertünkben és ősszel beköltöztettem. A kislányom szobájában, az ablakpárkánon lakik és hatalmasat nőtt egy tél alatt. Még nem sikerült a fajtáját beazonosítani, mert még túl pici hozzá:

20210506_143455.jpg

Az utóbbi időben átgondoltam azt is, hogy milyen fajtákat érdemes tartanom. Szomorúan elengedtem a különleges fajtákat, a nagyon kényesnek mondott szépségeket és még a pénzlevelű pileát is. 

Inkább kerestem az igénytelen fajtákból különlegesebb változatokat, mert most már szerencsére kaphatóak. Ilyen az anyósnyelv, a futós philodendron, a szobai futóka és zöldike:

20210506_143520.jpg

20210506_143221.jpg

20210506_143306.jpg

20210207_125506.jpg

20210112_105458.jpg

Ez a legénypálma már évek óta szépen növekedik nálunk, mert nem öntözöm túl és nem akarom átültetni nagyobb cserépbe. Ugyanis pont azt szereti, ha már szinte szétfeszíti a cserepet... Ki gondolta volna?

20210309_100608.jpg

Természetesen szoktam ajándékba is kapni növénykéket vagy néha azért még mindig elcsábulok. Ilyenkor pedig igyekszem mindent megtenni, hogy legalább pár hónapot kihúzzanak nálunk. Ráadásul Zokni is előszeretettel dézsmálja meg bizonyos fajták leveleit...

20210513_175234.jpg

20210506_143815.jpg

20210506_143326.jpg

20210506_143433.jpg

20210506_143411.jpg

20210506_143333.jpg

20210506_143212.jpg

Várom más szobanövénygyilkos jelentkezését, de további tippeket, tanácsokat is szívesen veszek! ;-)

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következő lakberendezési inspirációról, kreatív alkotásról vagy gasztronómiai utazásról, akkor kövess minket a Saját Otthon Projekt Facebook oldalán is, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz.

Érdemes minket Instagram-on is követni, mert itt rengeteg olyan képet osztunk meg a bloggal kapcsolatosan, amelyek egy-egy bejegyzésbe már nem férnének bele.  

A bejegyzés trackback címe:

https://sajatotthonprojekt.blog.hu/api/trackback/id/tr6216561804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása