Akkor. Induljon a banzáj!

Pár héttel ezelőtt Klaudia barátnőm hirtelen, a semmiből előrukkolt egy kérdéssel. Szeretné fejleszteni az évek óta jól működő blogját, hiszen tartani kell a lépést a mai trendekkel. Ő szeret barkácsolni, ötletelni, otthont fejleszteni.

Én szeretek sütni, főzni, a konyhában alkotni. Tegyük össze, amink van. Hát, tegyük. :) Baj nem lehet belőle, maximum én szépítem az otthonunkat az ő ötletei alapján, ő pedig válogat a receptjeimből.

Nem emlékszem, hogy ez az őrület pontosan mikor kezdődött nálam. Az megvan, hogy amíg a szüleimmel laktam, anya mindig mondogatta nekem, hogy álljak mellé, figyeljem, mit, hogy kell készíteni. Muszájból sosem tettem. Mindig azt mondogatta, hogy így sosem lesz belőlem háziasszony. :) Aztán pár évvel később azt vettem észre, hogy ha kell, ha nem, főzök. Jönnek barátok és főzök. Ők is ezt akarták és én is. Egyre jobban kezdtem kiismerni magam a konyha világában, egyre többet olvastam, szakácskönyveket vásároltam. Mára már szerintem több szakácskönyvem van, mint pólóm.. :)  De mindig van hova fejlődni, mindig van mit tanulni. A mai napig az a legnagyobb elismerés, ha azt a szüleimtől kapom. Apa kritikus, anya magasra tette a mércét. Nem utolsó sorban pedig itt a férjem, akit szeretek finomságokkal kényeztetni.

Sokféle receptet szeretnék majd megosztani. Illetve mindent, ami kapcsolódik a gasztronómiához és közel áll hozzám. Meglátjuk, mi sül ki belőle :)