A makraméról nekem mindig a nagymamámnál fekete-fehér-piros falidísze jut az eszembe, amit mindig is szívből utáltam. Mindig úgy éreztem, hogy ez a 70-es évekből itt ragadt valami, amit már rég ki kellett volna dobni. Tavaly azonban ismét nagyot fordult a világ és visszatértek a bohém, hippis öltözékek és vele együtt a lakberendezésbe a makramé is.
A makramét a történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták elsősorban törölközőknél és fátylaknál. Európába a mórok hozták be és segítségükkel terjed el az egész kontinensen, ahol aztán gyorsan rendkívül népszerűvé vált.
Később a hippimozgalmakkal vált ismét népszerűvé a 60-as és a 70-es években, de természetesen ekkor változott a felhasználása is. Megjelent ruhákon és lakberendezésben is.
Makramézáshoz elsősorban olyan fonalak, zsinórok ajánlottak, melyek elég erősek, nem bolyhosak, s a szálak könnyen csúsznak egymáson. Ilyenek a pamutfonalak, hímzőfonalak, viaszolt szálak, de szép dolgokat lehet készíteni kenderzsinórból, selyemszálból. Nekem picit bonyolultnak tűnik, de a legegyszerűbb plafonról belógatott virágcserepeket lehet, hogy megpróbálom én is.
A felhasználási területe azonban most is igen széles, mert a virágcsereken kívül lehet lámpákat, függőagyakat, foteleket és különféle falidíszeket is alkotni ezzel a technikával. Neked melyik lesz a kedvenced az alábbiak közül?
A neten több leírással is lehet találkozni, így ha a lenti képekre kattintatok, akkor eléritek a részletes leírásokat is. Csomózásra fel!
A képek forrásait rájuk kattintva találjátok, a történetének forrását pedig itt:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.