Minden lakásfelújításnak, lakásberendezésnek és vásárlásnak megvannak a tanulságai. Mi szerencsére csak apróbb bakikba futottunk bele, melyeket reményeim szerint következő alkalommal már nem fogunk elkövetni.

Össze is gyűjtöttem egy csokorba párat, amire emlékszem. Így talán Ti nem követitek el ugyanezeket a hibákat:

1. Soha többé sötét bútor: 

Nem mintha már nem tetszene a hálónkban és a nappaliban található fekete-barna bútor, csak van egy dolog, amire mi gondoltunk előre. Mégpedig, hogy a sötét bútoron a por nagyon-nagyon látszik. Ilyen volt a nappali tavaly nyáron (azóta már nagyon sokat változott):

Most gondolom mindenki ezt mondja, hogy persze-persze néha azért takarítani is kellene! De mi hetente takarítunk, amibe a törölgetés is beletartozik. Mindketten dolgozunk, így több alkalomra se kedv, se idő nem lenne. Az alattomos porszemcsék pedig törölgetés után 2 órával már újra ott virítanak:

Ha most kellene választanom, akkor a tiszta fehérben választanám. Körülbelül ilyen lenne panelek nélkül:

2. Soha többé hirtelen felindulásból megvett bútor: 

Az emberfia gyakran elköveti azt a hibát, hogy az IKEA-ba nem kinyomtatott bevásárlólistával megy. A bevásárlólistán pedig többnyire az előre lemért, alaposan kigondolt darabok szerepelnek. Időnként azonban meglát egy akkor ideálisnak tűnő darabot, aztán otthon ráébred, hogy mégse. Ilyen nálunk a gurulós dohányzóasztal esete, amely most az ajtónk előtt várakozik, hátha eljönnek számára a jobb napok is:

Tényleg, kell esetleg valakinek?

Vagy még ilyen az előszobába tervezett kis fehér sámli is, ami kicsit szerencsésebb volt a görgős társánál, mert most lerakóasztalként funkcionál a kanapé mellett:

3. Soha többé sötét fal:

Amikor kiválasztottuk a lakást, akkor ez volt a bemutatólakás. Mint ilyen, már ki volt festve és le volt burkolva. Már akkor idegenkedtem a a nappaliban/előtérben itt-ott felbukkanó sötétbarnás színű árnyalattól, de végül nem festetettünk át.

Kár volt, mert kényes és a színe most már kicsit zavar is! Elvileg mosható, de csak elvileg. Csúnyább lett lemosás után, mint a kislányom zsíros kézlenyomataival. A tanulságot is levontam: le a sötét falakkal!

Itt talán jól látszik az árnyalat:

Nektek is vannak tapasztalataitok?

Folyt köv. a 2. résszel