Gondolom, mindenki túl van már az óriás karácsonyi.. nevezzük: "zabálásnak". Elfogyott a temérdek bejgli, zserbó, halászlé, húsleves, minden.
Mi már anyuval elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mit is főzzünk, mert ugyan hal maradt még, de sem ő, sem én nem esszük meg, az a fiúké marad.
Karácsony napján, ahogy írtam róla korábban, anyu évek óta elkészít egy isteni finom szarvas receptet, ami vörösboros, szegfűszeges, lekváros finomság.
A legutóbbi cikkemben írtam arról, hogy milyen köretekkel dobhatjuk fel a karácsonyi menüt. Akkor meg is említettem a krumplifánkot. Annyira megkívántam, hogy mondtam is anyának, más szóba sem jöhet, csakis ez.
Úgyhogy, tegnap délután gyorsan neki is álltam, hogy tökéletes vacsora kerüljön az asztalra. Arra gondoltam, hogy a mai cikk szóljon erről az egyszerű és isteni finom köretről, ami bármilyen mártás mellé tökéletesen passzol, de kitűnő főzelék-feltét, ugyanakkor önmagában is simán megállja a helyét. Diétásnak ugyan nem mondható, de karácsony van. :) Kicsit legyünk magunkkal elnézőbbek. :)
Hozzávalók:
- körülbelül 75 dkg burgonya
- nagyjából 20 dkg liszt
- 2-3 evőkanál zsír
- só
- panírozáshoz a szokásos (liszt, tojás, zsemlemorzsa)
Először a burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, majd feltesszük annyi sós vízben főni, amennyi ellepi. Miután megfőtt, a vizet leszűrjük és még forrón, krumplinyomóval áttörjük.
Ezután hozzáadjuk a zsírt, majd a lisztet és az egészet alaposan összedolgozzuk. Ha kell, megkóstoljuk a tésztát- nálam, nincs olyan, hogy nem kell, ugyanis nyers tészta- függő vagyok- és utánasózzuk.
Az a lényeg, hogy puha, de formálható tésztát kell kapnunk. Ha kevésnek érezzük a lisztet, természetesen tehetünk hozzá még.
A gyúródeszkát belisztezzük és kinyújtjuk a tésztát, nagyjából 1,5-2 cm vastagra. Nagyobb méretű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
Ezután semmi más dolgunk nincs, ugyanúgy, mint a rántott húst, bepanírozzuk és forró olajban kisütjük.
Ugye, mennyire egyszerű? Pontosan ezért szeretem, mert semmi faxni, gyorsan össze lehet dobni, a végeredmény pedig egyszerűen fantasztikus. Nekem az egyik kedvencem. Ti szoktatok készíteni? Ha nem eszerint, akkor nyugodtan küldjétek el a Ti recepteteket.
Én pedig, boldog, jó étvágyat kívánok! :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.